Immunológia és meddőség

Az immunológiai eredetű meddőség gyakorisága nem teljesen megítélhető, annak rejtett fajtái miatt. Gyakran az ismeretlen eredetű meddőség kategóriába kerülnek azon páciensek, akiknek egyébként immun-eredetű fogamzási problémáik vannak.

A praxisomban több olyan pácienssel is találkoztam már, ahol viszonylag könnyű teherbe esést visszatérő, többször előforduló vetélés követett a kora terhességi szakaszban.

A reproduktív folyamatok siker- telenségének immunológiai háttere egyelőre csak részleteiben ismert. Az immunológiai eredetű – meddőséget és spontán vetélést okozó – faktorok kiderítése alapos, mélyre ható és hosszan tartó vizsgálódásokat követel.

Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben intenzív kutatások indultak el a reproduktív immunológia területén, a visszatérő vetélések és sikertelen kezelések negyven százalékában továbbra sem azonosítható a kórok.

Az immunológiai kivizsgáláshoz használt tesztek egy része autoimmun antitestek kimutatására épül. Ilyen antitestek a női szervezetben kimutatható spermiumellenes ellenanyagok (immunfehérjék), amelyek akadályozzák a spermiumok mozgását és az áthaladásukat a méhnyak nyákon, ezáltal csökkentik a fogamzó képességet. Az ellenanyagok kimutatása azonban önmagában nem zárja ki a spontán megtermékenyülés lehetőségét.

Pajzsmirigy

A pajzsmirigy, mint az anyagcsere szabályozásában fontos szerepet játszó hormontermelő szerv a megtermékenyítő képességre is nagy befolyással van. Az ellene termelődő ellenanyagok és a kialakult meddőség közötti egyértelmű összefüggés immunológiai háttere jelenleg még nem tisztázott, az ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálásának azonban mára részévé vált a pajzsmirigyellenes immunanyagok kimutatása. A pajzsmirigy funkcióját helyreállító kezelésekkel az ellenanyagszintek is csökkenthetők, a teherbe esési arányok javíthatók.

Lisztérzékenység

A reproduktív folyamat bármilyen problémája esetén érdemes cöliákia, azaz glutén-/lisztérzékenység szerológiai szűrését is elvégezni. A hazai népességben viszonylag gyakori előfordulása (1:160) ellenére sokszor tünetszegény volta miatt elmarad a betegség felismerése. Mivel a betegség lényege, hogy nem megfelelően történik a tápanyag-, vitamin-, és nyomelem felszívódása a szervezetbe, az így kialakuló hiány állapot is hátrányos lehet a teherbeesési képességre. Gluténmentes diéta folytatásával kezelhetőek a tünetek és a teherbeesés valószínűsége is javul.

Magzatra adott immunreakció

Több, sokszor egymásnak ellentmondó elmélet és vizsgálati eredmény született annak kiderítésére, hogy a genetikailag félig apai eredetű, ezért az anya szervezete szempontjából félig idegen antigenitású magzat, hogyan képes kiváltani az anyai immunrendszer intoleranciáját, és melyek azok az immunmechanizmusok, amelyek nem szerencsés esetekben visszatérő vetélésekhez vezethetnek. A kérdésnek csupán egyes részletei körvonalazódnak, de e részleges eredmények birtokában is születtek biztató terápiás eljárások, amelyek már hazánkban is meghonosodtak.

Az egyik ilyen, jól megválogatott esetekben hatásosnak bizonyuló terápiás eljárás az anyának adott intravénás immunfehérje-kezelés(IVIG). A kezelés lényege, hogy úgynevezett blokkoló ellenanyagok intravénás bejuttatásával elrejthető a magzat immun mintázata az anya immunrendszere elől. A terápiát a 7. és 25. terhességi hét között háromhetente megismétlik. Hazánkban jó hatékonyságúnak tűnik az igazoltan immunvetélés eseteiben alkalmazott IVIG-kezelés.

Az immunológiai eredetű vetélések hátterével az immunológia, mint szakterület foglalkozik, ilyen irányú kivizsgálásokkal mindenképpen immunológus szakembert érdemes felkeresni.